Harmadik felkészülési mérkőzésére készülődtek Strasbourgban Per Johansson tanítványai. Ellenfele a francia bajnokság (Ligue Butagaz Énergie) 7. helyen végzett Piraths Handball együttese volt. „Védekezős” összeállításban kezdett az ETO: Szemerey – Hovden, Housheer, Jörgensen, Lagerquist, Dulfer, Fodor. Úgy nézett ki, hogy lerohanja ellenfelét a Győr, Hovden két helyzetét gólra váltotta (0-2). Az első hazai gól Querrier révén esett (1-2). Egyre jobban belelendült a vendégcsapat, Szemerey hetest védett, Hovden kétszer „megúszott”, s öt gólra hízott a Győr előnye (2-7). Jött egy kisebb hullámvölgy, a hazai csapat két gólra felzárkózott (14. perc 7-9). Per Johansson időt kért, a „fejmosás” sikerrel járt: a pályára lépő Bruna de Paula háromszor villant (8-12). Hogy nem lett nagyobb a különbség, az a hazaiak kapusának Frachon-nak volt köszönhető, de így is egy góllal nőtt a zöld-fehérek előnye (11-16). Az utolsó öt percben először Kristiansen került a kiállítás sorsára, majd Dulfernek kellett elhagynia a pályát két percre. A megítélt hétméterest Szemerey kikapta a bal füle mellől. Az utolsó másod- percekben növelte előnyét az ETO és nyolc gólos előnnyel zárta a félidőt (12-20).

A második játékrészben Sako állt a kapuba. Még tartott az emberhátrány, némileg döcögős lett a játék, ennek ellenére őrizte előnyét a vendégcsapat (18-26). Kristiansent újra kiszórták a játékvezető hölgyek két percre, ezt kihasználva a hazai csapat két gólt faragott a hátrányából (18-24). Per Johansson vezetőedző a 41 percben időt kért, mely megtette a hatását: csapata zsinórban négy góllal megugrott (46. perc, 18-28). Az ellenfél mestere nem nézte jó szemmel a pályán történteket, időt kért. Intelmei nem nagyon használtak, potyogtak a győri gólok (51. perc, 21-36). Az 53. percben rázendített a csapatot elkísérő közel húsz fős szurkolóhad: „Játszik az ETO!” Sako vette a lapot, kiintett a lelátóra, s kivédett egy büntetőt. Az utolsó öt perc érdekessége volt, hogy Dulfert egy kissé szigorúan kiállították harmadszor is két percre, s el kellett hagynia kispadot. Az eredmény érdemben már nem változott, a Győr magabiztos játékkal 15 góllal múlta felül, ezzel bejutott az Europ’A Cup döntő- jébe. 

Anthony Favier: „A Győr csapata minden bizonnyal Európa és a világ egyik legjobb csapata. Rendkívül tehetséges, tapasztalt játékosokból áll, mi viszont egy nagyon fiatal, vadonatúj társaságnak számítunk. A csapat ötven százaléka új, a stáb és én magam is újak vagyunk. Látszik a különbség a fiatal játékosaink és a nagyon rutinos győri játékosok között, akiknek az a célja, hogy mindent megnyerjenek, ami az útjukba kerül. Sokat néztem a Bajnokok Ligáját, számos győri játékos játszott a francia bajnokságban, ismerem őket, így nem lepődtem meg azon, amit ma produkáltak. Mi is ezt az utat szeretnénk járni, célunk a győzelem, de még nincsenek meg hozzá az eszközeink. A jövőben mindent még meg kell tennünk, hogy egy nap parányit közelebb kerüljünk ehhez a szinthez. Nagyon köszönöm ellenfelünknek, hogy komolyan vették formálódó csapatunkat és gratulálok a győzelmükhöz.”

Szemerey Zsófia: „Hogyan készültünk erre a mérkőzésre? Igazából semmi különösebbel nem készültünk. Az elmúlt hetekben, amiket gyakoroltunk védeke- zésben és támadásban, azokat akartuk úgymond a pályán gyakorolni és megmutatni. Azért egy mérkőzés mindig teljesen más, mint edzésen egymás között levő gyakorlás. Erre ez a hétvégi torna nagyon jó alkalom volt. A hétméteresek védése. Ezt már sokan kérdezték tőlem. Teljesen más lelki állapotot kíván egy hétméteres, mint egy hagyományos átlövés. Ott egy kapusnak nincs vesztenivalója, abból tényleg csak jól jöhetünk ki. Igazából próbálok tényleg játszani a játékos idegeivel, mert ez szerintem főleg egy mentális csata.